Lehetséges lenne, hogy Thália templomának csak a tornyait látjuk? A hazai színjátszásnak van egy olyan rétege, amelytől nem hangos a sajtó, mentes a botrányoktól, és a közönség soraiban egy sem ül, aki csak azért van ott, mert úgymond „ezt a darabot illik megnézni”. Mégis, ez a fajta színjátszás ezreknek jelenti az első, és gyakran egyetlen kapcsolatot a színházzal. Mert helyben van. Mert elérhető. Mert „falusi”.
A falusi színjátszó csoportok örömünnepe 1997 óta az Adácson megrendezésre kerülő Országos Falusi Színjátszó Találkozó, melyre idén november 25-27. között kerül sor. Az évek során igazi színházi fesztivállá nőtte ki magát a József Attila Művelődési Házban otthont találó színjátszó seregszemle: a nívós szakmai programmal is bíró találkozó számos társulatot megmozgat, így joggal küzdhet a bőség zavarával a hely- és környékbéli színházbarát.
A szinte folyamatos teltházat az irigylésre méltó, alulról szerveződő közönségkapcsolat biztosítja: településenként diákönkormányzatok, nyugdíjas klubok szervezik a színházbarát közönséget – ebből is látszik, hogy a nézők és a játszók személyes érintettsége milyen sokat lendít egy-egy színházi esemény sikerén. Az adácsi találkozó bensőségességét növeli az előadások szüneteiben kínált pogácsa, zsíros kenyér és tea. A találkozó mit sem ér, ha nehezen lehet csatlakozni a társasághoz: a könnyű megközelíthetőséget a fesztivál ideje alatt 10 településre kiterjedő színházi járat biztosítja.
Hogy miért érdemes jobban és többen odafigyelnünk a falusi színjátszásra (és úgy általában a műkedvelő színházakra)? Álljon itt egy példaértékű történet, mely állítólag valóban megesett: egy határmenti faluból 1956 vérzivataros őszén többen azért nem disszidáltak, mert a helyi színjátszó csoport, amelyben maguk vagy családtagjaik játszottak, bemutatóra készült: a próbák a hazájukban, a településükön tartották a csoportot – ott küzdöttek tovább magukért, és a színházukért is. A közösség által működtetett színháznak egy településen megtartó ereje van.
A XV. Országos Falusi Színjátszó Találkozó bemutatói palettáján ezúttal is népszínművek, bohózatok, musicalek és komédiák szerepelnek – a falusi színjátszók még a válság közepette is a felhőtlen kacagás mellett teszik le a voksukat.
A rendezvény a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Adács Község Önkormányzata, a József Attila Művelődési Ház (Adács), valamint a Zéta Kulturális Egyesület (Adács) közös szervezésében valósul meg.
PROGRAMFÜZET letöltése
